Az előző két részben konzekvensen pénzként hivatkoztam a BTC-re, amit annak okán tettem, hogy a gyakorlatban legalább az árupénz kritériumait teljesíti, ahogy azt le is vezettem. Bár lehet, hogy ildomosabb lenne a "fizetőeszköz" kifejezés, mert van különbség.
Ebben a fejezetben is így fogok rá hivatkozni, mivel az eddigi információim szerint akár adót is lehet vele fizetni, márpedig az egyik egyetemi professzorunk szerint (nagyon leegyszerűsítve), pénzként tekinthetünk arra a fizetőeszközre, amivel adót fizetni lehetséges. Legalábbis az adott országban így tekinthetünk rá.
A fenti rövid eszmefuttatás után rátérek azonban a jelen bejegyzés fő témájára: a pénzkibocsátásra.
Először is tisztázandó, hogy a világ bármely pontján, bármely országban járunk is, a pénzkibocsátásra kizárólag állami engedéllyel rendelkező intézmény lehet jogosult. A pénz kibocsátása tehát állami monopólium.
VOLT! EDDIG.
Pontosabban addig, amíg el nem kezdték a BTC fizetőeszközként való elfogadását. Tehát ezt mondom, hogy a pénzkibocsátás állami monopóliumát (ami eddig csak az államot, illetve annak felhatalmazottját illette meg) sikerült megtörni azzal, hogy elfogadták a legelső egységnyi BTC-t fizetség képpen.
Hogy érthető legyen a folyamat a BTC szempontjából, megér egy rövid gondolatmenetet, hogy annak idején az egyes államok hogyan viszonyultak a konszenzus által elfogadott fizetőeszközhöz. Nem akarok/nem tudok jósolni, de mindenképpen érdekes:
Az arany szempontjából ez a következő képpen zajlott le az elérhető pénztörténelem alapján, röviden:
A kereskedők elkezdték használni és elfogadni, mint fizetőeszközt. Később, amikor már egy ó ideje használták, "megjelentek" a királyok/uralkodók a folyamatban és államosították/monopolizálták a kibocsátást azzal, hogy az aranydarabkákat esetleg kör alakúra verették, majd ellátták a címerükkel vagy bármilyen megkülönböztető jelzéssel, ezen felül pedig törvénybe lett iktatva, hogy ez a fizetőeszköz legyen a hivatalos. Ezzel együtt az ezüst/bronz/stb pénzek is állami szabályozás alá kerültek. Így megszűnt (de legalábbis minimális lett) a jelöletlen vagy nem királyi/állami jelzéssel ellátott pénzérmék forgalma/elfogadása.
Ugyanez a folyamat játszódott le a napjainkban ismert papírpénz szempontjából is, csak ott az volt a történet, hogy a már akkorra kialakult bankok a náluk tárolt érték alapján egyfajta váltót/ígérvényt bocsátottak ki a náluk tárolt érték alapján (ez volt a váltó/ígérvény fedezete) az érték tulajdonosa számára, melyet lassan elkezdtek elfogadni fizetségül is. Aztán amikor ez már jól kialakult és bevett szokássá fejlődött, akkor jött az állam és szépen államosította az e-fajta váltó/ígérvény kibocsátását.
Kezdetben itt is megvolt a mögöttes aranyfedezet, de aztán amikor látták, hogy több pénz kellene az apparátus fenntartásához, mint amennyi arany van, akkor szépen megszüntették (konszenzus alapján) az Aranystandard-rendszert.
Ezen a ponton nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy a papírpénz elterjedésével a fizikai arany megmaradt értékmegőrzőnek a mai napig is!
A fentiek alapján elképzelhetőnek tartok hasonló jövőt a BTC és egyéb Coinok számára. Történtek már ebben az irányban lépések: Oroszország, Kína, sőt ide venném azokat az országokat is, akik saját kriptodevizát szeretnének csinálni. Nem akarok ötleteket adni, de el tudom képzelni, hogy amint kész lesz a saját kriptodevizájuk, komolyan la fogják szabályozni amit nem ők bocsátanak ki, hiszen állami mánia az is, hogy mindent ellenőrizni akarnak. Szóval az ilyen irányú fejleményeket is kíváncsian fogom várni.
Van itt még egy-két érdekesség azonban a fentieken kívül is:
Azt mondom tehát, hogy sikerült egy államoktól független értékmegőrző eszközt létrehozni valakinek. Azzal, hogy ezt valaki később elfogadta fizetségként, és ez a gyakorlat terjedni kezdett, már fizetőeszközről beszélünk. Így a fizetőeszközök piacán ismét egy új ciklus vette kezdetét. A fentiek analógiájára folytatódhat a jelenlegi ciklus és ezt nem árt észben tartani.
Azonban egy állami szabályozás nem fog gátat szabni az elfogadásnak teljes mértékben, hiszen bármilyen fizetőeszközről legyen szó, fontos alappillére a bizalom is, ami az elfogadásban ölt testet.
A második Világháború idején illetve az hazai hiperinfláció idején előfordult jegyrendszer is és a pénz olyan ütemben értéktelenedett el, hogy (ahogy azt nagymamám mesélte) elment az ember a boltba, megkérdezte, hogy mennyibe kerül egy doboz gyufa, majd hazament pénzért és mire visszaért már akár többet is kellett fizetni ugyanannyi gyufáért.
Azonban a rossz és hitelét vesztett pénz, illetve a kenyérjegy/tejjegy/stb.-jegy mellett aranyékszerrel bármikor lehetett fizetni, feltéve, hogy valaki rendelkezett ilyennel! A kereskedők szívesebben adtak arany ellenében bármilyen árut, mint jegy ellenében vagy rossz pénz ellenében. Sőt akár (azokban az időkben) luxusnak számító javakhoz is hozzá lehetett jutni arany ellenében, amikre mondjuk jegy nem volt. Ezt nem árt észben tartani, ha valaki nagyon hosszú távon gondolkodik.
Egy másik érdekesség, hogy miközben számtalanszor végigrágtam magamban a pénzkibocsátás történetét, folyamatosan motoszkált a fejemben egy különös gondolat: miért nem írt még senki arról, hogy lényegében a coinok kibocsátása, mint ha törvénybe ütközne? Hiszen törvénybe van iktatva, hogy fizetőeszközt csak államilag lehet előállítani...
Még a jegybankok sem szólaltak fel ellene, pedig pont az ő jövőjüket fogja ez felforgatni.
Bár nem gondolom, hogy ez nekem jutott volna először eszembe, de nagyon érdekesnek találom.
Vagy még nem jutott el a tudatukig, vagy tényleg nem látják (leszámítva a pár olyan államot, akiket fentebb már említettem).
Valószínűleg ott van az eb elhantolva, hogy egy bármilyen coin nem hivatalos fizetőeszközként szolgál és bárkinek szuverén joga elfogadni azt fizetségül.
Nagyon fontos nyilatkozat jött egy EU-s potentáttól a pár napja:
- mondta Nowotny kérdésre válaszolva egy firenzei konferencián.
A portfolio.hu cikke szól erről:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/az-ekb-szabalyozas-ala-veheti-a-bitcoint-es-tarsait.3.268247.html
Ez gyakorlatilag megmutatja, hogy az ember (vagy a politikus/uralkodó/stb) pár száz év alatt nem változott semmit, nem híve az önállóságnak, mindent ellenőrizni akar.
Csakhogy mivel nem értenek semmihez csak a hatalom gyakorlásához, így nem látják egyelőre, hogy mi a veszély, vagy lekicsinylik azt, mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi mondat, szintén a fenti cikkből:
"Ez a piac nem olyan nagy, ezért nem is tud pénzügyi instabilitást okozni" - mondta. Szerinte a befektetőknek meg kellene érteni a terméket, ami kb. úgy működik, mint egy részvénybefektetés".
Mára ennyi. A következő részben megpróbálom a BTC-t és egyéb coinokat a világpénz-elmélet tükrében vizsgálni.
Ebben a fejezetben is így fogok rá hivatkozni, mivel az eddigi információim szerint akár adót is lehet vele fizetni, márpedig az egyik egyetemi professzorunk szerint (nagyon leegyszerűsítve), pénzként tekinthetünk arra a fizetőeszközre, amivel adót fizetni lehetséges. Legalábbis az adott országban így tekinthetünk rá.
A fenti rövid eszmefuttatás után rátérek azonban a jelen bejegyzés fő témájára: a pénzkibocsátásra.
Először is tisztázandó, hogy a világ bármely pontján, bármely országban járunk is, a pénzkibocsátásra kizárólag állami engedéllyel rendelkező intézmény lehet jogosult. A pénz kibocsátása tehát állami monopólium.
VOLT! EDDIG.
Pontosabban addig, amíg el nem kezdték a BTC fizetőeszközként való elfogadását. Tehát ezt mondom, hogy a pénzkibocsátás állami monopóliumát (ami eddig csak az államot, illetve annak felhatalmazottját illette meg) sikerült megtörni azzal, hogy elfogadták a legelső egységnyi BTC-t fizetség képpen.
Hogy érthető legyen a folyamat a BTC szempontjából, megér egy rövid gondolatmenetet, hogy annak idején az egyes államok hogyan viszonyultak a konszenzus által elfogadott fizetőeszközhöz. Nem akarok/nem tudok jósolni, de mindenképpen érdekes:
Az arany szempontjából ez a következő képpen zajlott le az elérhető pénztörténelem alapján, röviden:
A kereskedők elkezdték használni és elfogadni, mint fizetőeszközt. Később, amikor már egy ó ideje használták, "megjelentek" a királyok/uralkodók a folyamatban és államosították/monopolizálták a kibocsátást azzal, hogy az aranydarabkákat esetleg kör alakúra verették, majd ellátták a címerükkel vagy bármilyen megkülönböztető jelzéssel, ezen felül pedig törvénybe lett iktatva, hogy ez a fizetőeszköz legyen a hivatalos. Ezzel együtt az ezüst/bronz/stb pénzek is állami szabályozás alá kerültek. Így megszűnt (de legalábbis minimális lett) a jelöletlen vagy nem királyi/állami jelzéssel ellátott pénzérmék forgalma/elfogadása.
Ugyanez a folyamat játszódott le a napjainkban ismert papírpénz szempontjából is, csak ott az volt a történet, hogy a már akkorra kialakult bankok a náluk tárolt érték alapján egyfajta váltót/ígérvényt bocsátottak ki a náluk tárolt érték alapján (ez volt a váltó/ígérvény fedezete) az érték tulajdonosa számára, melyet lassan elkezdtek elfogadni fizetségül is. Aztán amikor ez már jól kialakult és bevett szokássá fejlődött, akkor jött az állam és szépen államosította az e-fajta váltó/ígérvény kibocsátását.
Kezdetben itt is megvolt a mögöttes aranyfedezet, de aztán amikor látták, hogy több pénz kellene az apparátus fenntartásához, mint amennyi arany van, akkor szépen megszüntették (konszenzus alapján) az Aranystandard-rendszert.
Ezen a ponton nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy a papírpénz elterjedésével a fizikai arany megmaradt értékmegőrzőnek a mai napig is!
A fentiek alapján elképzelhetőnek tartok hasonló jövőt a BTC és egyéb Coinok számára. Történtek már ebben az irányban lépések: Oroszország, Kína, sőt ide venném azokat az országokat is, akik saját kriptodevizát szeretnének csinálni. Nem akarok ötleteket adni, de el tudom képzelni, hogy amint kész lesz a saját kriptodevizájuk, komolyan la fogják szabályozni amit nem ők bocsátanak ki, hiszen állami mánia az is, hogy mindent ellenőrizni akarnak. Szóval az ilyen irányú fejleményeket is kíváncsian fogom várni.
Van itt még egy-két érdekesség azonban a fentieken kívül is:
Azt mondom tehát, hogy sikerült egy államoktól független értékmegőrző eszközt létrehozni valakinek. Azzal, hogy ezt valaki később elfogadta fizetségként, és ez a gyakorlat terjedni kezdett, már fizetőeszközről beszélünk. Így a fizetőeszközök piacán ismét egy új ciklus vette kezdetét. A fentiek analógiájára folytatódhat a jelenlegi ciklus és ezt nem árt észben tartani.
Azonban egy állami szabályozás nem fog gátat szabni az elfogadásnak teljes mértékben, hiszen bármilyen fizetőeszközről legyen szó, fontos alappillére a bizalom is, ami az elfogadásban ölt testet.
A második Világháború idején illetve az hazai hiperinfláció idején előfordult jegyrendszer is és a pénz olyan ütemben értéktelenedett el, hogy (ahogy azt nagymamám mesélte) elment az ember a boltba, megkérdezte, hogy mennyibe kerül egy doboz gyufa, majd hazament pénzért és mire visszaért már akár többet is kellett fizetni ugyanannyi gyufáért.
Azonban a rossz és hitelét vesztett pénz, illetve a kenyérjegy/tejjegy/stb.-jegy mellett aranyékszerrel bármikor lehetett fizetni, feltéve, hogy valaki rendelkezett ilyennel! A kereskedők szívesebben adtak arany ellenében bármilyen árut, mint jegy ellenében vagy rossz pénz ellenében. Sőt akár (azokban az időkben) luxusnak számító javakhoz is hozzá lehetett jutni arany ellenében, amikre mondjuk jegy nem volt. Ezt nem árt észben tartani, ha valaki nagyon hosszú távon gondolkodik.
Egy másik érdekesség, hogy miközben számtalanszor végigrágtam magamban a pénzkibocsátás történetét, folyamatosan motoszkált a fejemben egy különös gondolat: miért nem írt még senki arról, hogy lényegében a coinok kibocsátása, mint ha törvénybe ütközne? Hiszen törvénybe van iktatva, hogy fizetőeszközt csak államilag lehet előállítani...
Még a jegybankok sem szólaltak fel ellene, pedig pont az ő jövőjüket fogja ez felforgatni.
Bár nem gondolom, hogy ez nekem jutott volna először eszembe, de nagyon érdekesnek találom.
Vagy még nem jutott el a tudatukig, vagy tényleg nem látják (leszámítva a pár olyan államot, akiket fentebb már említettem).
Valószínűleg ott van az eb elhantolva, hogy egy bármilyen coin nem hivatalos fizetőeszközként szolgál és bárkinek szuverén joga elfogadni azt fizetségül.
Nagyon fontos nyilatkozat jött egy EU-s potentáttól a pár napja:
Azt kérdezzük magunktól, vajon nekünk szabályozóknak közbe kell-e avatkozniuk, mint ahogy például Kínában tették, ahol megtiltották a kriptopénzek használatát
- mondta Nowotny kérdésre válaszolva egy firenzei konferencián.
A portfolio.hu cikke szól erről:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/az-ekb-szabalyozas-ala-veheti-a-bitcoint-es-tarsait.3.268247.html
Ez gyakorlatilag megmutatja, hogy az ember (vagy a politikus/uralkodó/stb) pár száz év alatt nem változott semmit, nem híve az önállóságnak, mindent ellenőrizni akar.
Csakhogy mivel nem értenek semmihez csak a hatalom gyakorlásához, így nem látják egyelőre, hogy mi a veszély, vagy lekicsinylik azt, mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi mondat, szintén a fenti cikkből:
"Ez a piac nem olyan nagy, ezért nem is tud pénzügyi instabilitást okozni" - mondta. Szerinte a befektetőknek meg kellene érteni a terméket, ami kb. úgy működik, mint egy részvénybefektetés".
Mára ennyi. A következő részben megpróbálom a BTC-t és egyéb coinokat a világpénz-elmélet tükrében vizsgálni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése