Minek nevezzelek? Avagy a Coinok a pénzelmélet tükrében

A pénz kialakulásának folyamatából merítettem ötletet arra vonatkozóan, hogy hol tarthat most a coin-világ. Közgazdászként nagyon érdekesnek tartom a folyamatot, amit most láthatunk.

Úgy gondolom, hogy mindig van valamilyen minta egy-egy dolog fejlődésében, ami alapján el lehet lehet indulni, mint a fraktálelméletben: szinte! ugyanolyan történésekről van szó, mint amilyeneket már korábban láttunk, csak mégis kicsit más a helyzet mindig.

A mai pénz fejlődéstörténetében 3-4 elkülönült fázis volt, amit a kutatók megfigyeltek/leírtak:

1. árucsere ügyletek: árut cseréltek árura. Szükségszerűen kialakultak ebben a fázisban mértékek, szabványok, hogy meg tudják állapítani, hogy miből mennyi és miből mennyit.

2. Árupénz: az áruk tömegéből kiemelkedett egy-két áru, amelyek megfelelően oszthatók voltak és elszámolóegységként szolgálhattak. Aztán tovább "osztódott" az elszámolási egységként szolgáló áru, amikor a monometalizmust felváltotta a bimetalizmus. Ezen folyamat váltotta az arany egyedüli elfogadottságát, mivel elfogadták lassan az ezüstöt is. Aztán multimetalizmus következett, amikor megjelentek a bornz/rész/stb pénzek. Amikor megjelentek az arany mellett a más fémből vert pénzek, akkor az arany már inkább valamiféle felhalmozási/vagyonképző elemként funkcionált tovább, így még nagyobb értéket képviselt (ment fel az árfolyama), mivel a kínálat szűkült a felhalmozások által, a kereslet pedig akár nőhetett is, a bányászok által kínált arany mennyisége nem nőtt olyan ütemben, mint a kereslet. Itt már rémisztően sok a hasonlóság a jelenlegi Coin-világ, főként a Bitcoin tekintetében. Lentebb ez kifejtésre is kerül.

3. Modern pénz korszaka: Itt főként a papírpénzről lesz szó, de erről pedig egy későbbi posztban fogok írni, mivel nagyon sok érdekes dolog van itt is.


Térjünk tehát vissza a 2. ponthoz: itt legalább két nagyon fontos mozzanat van, ami kísértetiesen hasonlít a mostani helyzetre, az eddigi fejlődésre a Coinok terén.

Az egyik, hogy egyre több figyelmet kapnak, ennél fogva kiemelkednek a tömegből. 
Mi lehet itt a "tömeg" amiből kiemelkednek? 
Akár áruként tekintek rájuk, akár pénzként, az utóbbi időben mindkét szegmensből kiemelkedtek, több figyelmet kaptak és ez a figyelem most egyre növekszik. Érdeklődve olvastam például az Coinokkal foglalkozó legjobb hazai blogon, hogy az Észak-Koreai rakétakísérletek során a szomszédos és környező országokból hatalmas vételi erő jött a Bitcoinba, de valószínűleg az Etherbe is, és más Altcoinokba is. 
Miért jelentős ez?
Vegyük észre, hogy míg korábban mindenki aranyat vásárolt ilyen helyzetben, most megjelent az arany  mellett a Coin, mint "menekülődeviza". Logikus lépés, hiszen egy pendrive méretű tokenen bárhová magammal vihetem, ha el is lopják, akkor sem biztos, hogy fel tudják használni, mert nem kell a saját kódom hozzá, hogy onnan coint vegyenek le, ha beváltom, akkor vásárolhatok vele, hiszen beváltható/konvertibilis eszközről van szó. De sok helyen már el is fogadják fizetőeszközként. Tehát mobilis és használható megoldás, akár a mindennapokban is.
Kockázat persze itt is van, ami leginkább az árfolyam gyors változásából ered. Egyelőre.

A felvezetésből láthatóan vagy a gondolatmenetből való következtetés képpen bennem az fogalmazódott meg, hogy a BTC esetében, legalábbis az "Árupénz" korszakban lehetünk most.

Az árupénz jellemzőin végigfutva a következők körvonalazódnak:

  • Oszthatóság: a BTC és más coinok esetében is több tizedesjegyig, így elméletben bármilyen magas is az árfolyam, akár egy szál gyufa árát is ki tudom számolni/meg tudom határozni BTC-ben.
  • Értékmérő funkció: az oszthatóságnál leírtak alapján bármilyen, szabvány méretű árunak, munkának meg tudom határozni az értékét. bár a volatilitás miatt ez akár ütközhet nehézségekbe, mert túl gyakran kellene újra kiszámítani egy áru vagy szolgáltatás árát....VAGY NEM. De erre majd egy későbbi posztban részletesen kitérek, mert lehet, hogy van rá megoldás.
  • Elfogadottság: egyre több helyen, konszenzus alapján. Érdekes, hogy van olyan ország, ahol veszélyt éreznek benne és inkább betiltják, mert veszélyezteti a saját pénzük helyzetét az országon belül (vagy csak ezt is maguknak akarják a vezetők), és van ország, ahol lehetőséget látnak benne és inkább megpróbálják megérteni, hasznosítani, mind a mögöttes technológiát, mind pedig magát a Coint, mint fizetőeszközt: Svájcban adót is lehet vele fizetni, Japán saját Coint akar (mondjuk az oroszok is akarnak kriptorubelt és ezzel még érdekesebb), Lettek már bankot is alapítottak a a technológiára, és egyre több olyan online boltot, egyéb üzletet lehet találni, ahol fizethetünk is vele, sőt bankkártyakibocsátó társaságok is csatlakoztak.
A fentiek (és a következő posztok) alapján talán sikerül megértenem sok dolgot. Minden esetre még a fentiek is további gondolkodásra szorulnak, de annak örülnék a legjobban, ha ezzel egy közös gondolkodást el tudnék indítani.

A következő pár posztban a metalizmusokat veszem jobban górcső alá, illetve az állami pénzkibocsátást nézem meg kicsit jobban, mert itt vannak még érdekes történetek és nem fog menekülni az infláció kérdése sem.

Megjegyzések