Az első fejezetben említettem, hogy a pénz fejlődéstörténetében megfigyelhetjük az arany kiemelkedését, majd pedig a monometalizmusból bimetalizmus fejlődött ki az ezüst, mint fizetőeszköz elfogadásával, majd ezen felül is jelentek még meg más fémekből készült pénzek.
A fenti folyamat kísértetiesen hasonlít a Coinoknél megfigyelhető "mindenki akar egy sajátot" folyamatra. Nagyon sokat gondolkodtam rajta korábban, hogy miért nem akar mindneki a már meglévő láncra csatlakozni és miért akar magának teljesen új coint létrehozni, mire eszembe jutott, hogy bizony, ez talán így van rendjén. Aztán úgyis lesz pár győztes, amit lehet, hogy már ismerünk, de lehet, hogy még nem. Itt is nagyon tetten érhető a "kicsit savanyúbb, kicsit sárgább, de a mienk!", aztán majd lesz vele valami. :-)
Nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy a BTC jelenleg a egyre több helyen használatos, mint fizetőeszköz, míg a többi coin elfogadottsága még koránt sem olyan széleskörű. Ez is mutatja talán a BTC (további) kiemelkedését a többi közül. Valószínűleg hasonló folyamat játszódott le annak idején, amikor az aranyat kezdték el egyre több helyen elfogadni. Ezzel csak arra akarok rávilágítani, hogy egészen egyszerűen, amit most látunk, az egy természetes folyamatként fogható fel pénzelméleti szempontból: valaki kitalál valamit, aztán csatlakoznak hozzá egyre többen és többen, az elfogadottsága növekszik, így aztán az árfolyama is, majd az árfolyam emelkedésének hatására megint több embert vonz, de immáron megjelennek azok is, akik spekulatív eszközként tekintenek rá és ezzel az egekbe hajtják az árfolyamot. A pszichológia már csak ilyen.
Az arany idejében is valószínű, hogy sokan próbálkoztak sokféle fémmel, de a konszenzus (a kereskedők konszenzusa) döntötte el, hogy mit fogadnak el fizetség képpen és mit nem szélesebb körben. A konszenzus kialakulása biztosan nem 2-3 hetes folyamat volt, főként, hogy az információ áramlása akkoriban még koránt sem volt ilyen gyors, mint manapság a különböző kereskedlmi központok között.
A más fémekből (ezüst, bronz, réz) készült pénzek elterjedésével azonban folyamatosan szorult ki a fizetőeszközök piacáról az arany, de nem elfelejtették az emberek, kormányok, stb., hanem a felhalmozás/vagyonképzés egyik fő eszköze lett a földvagyon mellett. Ezek szintén egymást erősítő folyamatok voltak/lehettek: az aranyat, mivel értékesebb volt, mint a többi fém inkább elrakták valami biztosabb helyre, aztán inkább használtak valami mást helyette. Ahogy egyre kevesebb arany volt forgalomban, úgy emelkedett/emelkedhetett az értéke (feltéve, hogy voltak olyan időszakok, amelyekben a kereslet meghaladta az előállítás/bányászás ütemét).
Nos, a BTC-nél még jelen pillanatban nem tartunk itt. De az látszik, hogy valami hasonló várható. Nem teljesen ugyanaz, mint ami az arannyal történt, de nagyon hasonló sztori előtt állhatunk. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a trónkövetelő (második vonalas fémek) már megjelentek. A kérdés csupán az, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy egy újabb (mondjuk megtakarítási) funkciója legyen a BTC-nek. Ez lehet 10-20-50 év is akár. Ez egy folyamat, és nem utolsó sorban konszenzus kell hozzá.
Próbálok analógiát keresni a pénzelméletben az úgynevezett forkolódásokra is. Ezen még nagyon gondolkoznom kell, mivel számomra úgy tűnik, hogy egy-egy új coin megjelenése is tulajdonképpen egy forkolódás. Ezen események bekövetkeztével vagy valamilyen komolyabb funkcióbeli változás (plusz funkció) lép életbe, vagy teljesen kettéválik a régi blockchain.
Ebben a tekintetben az arany kiemelkedése - a többi árucikk közül - is egy forknak fogható fel, mivel egy teljsen új funkció lépett életbe/keletkezett: a fizetési funkció, aztán a felhalmozási funkció lehetett még egy ilyen esemény. Bár az előbbi gondolatsor kicsit erőltetettnek tűnik, van még valami ami viszont a Bitcoin és a BitcoinCash történetére hasonlít: a sárga és a vörös arany esete. Érdekes, hogy a két a nemesfém előállítása, bányászata, stb. megegyezik. nincs külön kémiai vegyjel a kettőre, mindkettőt aranynak hívják, de mégis kevesebbet ér az egyik a másiknál. Itt is vélek felfedezni némi analógiát, mivel a két aranytípus értéke hasonló módon válhatott el egymástól.
Szeretném leszögezni, hogy a pénzelméletből vett analógiák keresése és ráhúzása a coin-világra, mindössze lehetséges szcenáriók felvázolására alkalmas. Nyilván nem akarom megjósolni a jövőt, mégis nagyon érdekesnek és kutatásra alkalmasnak találom a témát.
Illetve csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy láttunk már hasonlót ahhoz, ami eddig történt.
A következő fejezetben viszont egy olyan aspektusára világítok rá a coin világnak, amit eddig még sehol nem láttam leírva, vagy nem hallottam, ami azért érdekes, mert alapvetően rengette meg a pénzvilágot és még csak fel sem figyelt rá senki, hogy egy - gyakorlatilag középkor óta tartó - hagyományt, törvényt törölt el/szegett meg mindenki. Ismétlem: MINDENKI.
A fenti folyamat kísértetiesen hasonlít a Coinoknél megfigyelhető "mindenki akar egy sajátot" folyamatra. Nagyon sokat gondolkodtam rajta korábban, hogy miért nem akar mindneki a már meglévő láncra csatlakozni és miért akar magának teljesen új coint létrehozni, mire eszembe jutott, hogy bizony, ez talán így van rendjén. Aztán úgyis lesz pár győztes, amit lehet, hogy már ismerünk, de lehet, hogy még nem. Itt is nagyon tetten érhető a "kicsit savanyúbb, kicsit sárgább, de a mienk!", aztán majd lesz vele valami. :-)
Nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy a BTC jelenleg a egyre több helyen használatos, mint fizetőeszköz, míg a többi coin elfogadottsága még koránt sem olyan széleskörű. Ez is mutatja talán a BTC (további) kiemelkedését a többi közül. Valószínűleg hasonló folyamat játszódott le annak idején, amikor az aranyat kezdték el egyre több helyen elfogadni. Ezzel csak arra akarok rávilágítani, hogy egészen egyszerűen, amit most látunk, az egy természetes folyamatként fogható fel pénzelméleti szempontból: valaki kitalál valamit, aztán csatlakoznak hozzá egyre többen és többen, az elfogadottsága növekszik, így aztán az árfolyama is, majd az árfolyam emelkedésének hatására megint több embert vonz, de immáron megjelennek azok is, akik spekulatív eszközként tekintenek rá és ezzel az egekbe hajtják az árfolyamot. A pszichológia már csak ilyen.
Az arany idejében is valószínű, hogy sokan próbálkoztak sokféle fémmel, de a konszenzus (a kereskedők konszenzusa) döntötte el, hogy mit fogadnak el fizetség képpen és mit nem szélesebb körben. A konszenzus kialakulása biztosan nem 2-3 hetes folyamat volt, főként, hogy az információ áramlása akkoriban még koránt sem volt ilyen gyors, mint manapság a különböző kereskedlmi központok között.
A más fémekből (ezüst, bronz, réz) készült pénzek elterjedésével azonban folyamatosan szorult ki a fizetőeszközök piacáról az arany, de nem elfelejtették az emberek, kormányok, stb., hanem a felhalmozás/vagyonképzés egyik fő eszköze lett a földvagyon mellett. Ezek szintén egymást erősítő folyamatok voltak/lehettek: az aranyat, mivel értékesebb volt, mint a többi fém inkább elrakták valami biztosabb helyre, aztán inkább használtak valami mást helyette. Ahogy egyre kevesebb arany volt forgalomban, úgy emelkedett/emelkedhetett az értéke (feltéve, hogy voltak olyan időszakok, amelyekben a kereslet meghaladta az előállítás/bányászás ütemét).
Nos, a BTC-nél még jelen pillanatban nem tartunk itt. De az látszik, hogy valami hasonló várható. Nem teljesen ugyanaz, mint ami az arannyal történt, de nagyon hasonló sztori előtt állhatunk. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a trónkövetelő (második vonalas fémek) már megjelentek. A kérdés csupán az, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy egy újabb (mondjuk megtakarítási) funkciója legyen a BTC-nek. Ez lehet 10-20-50 év is akár. Ez egy folyamat, és nem utolsó sorban konszenzus kell hozzá.
Próbálok analógiát keresni a pénzelméletben az úgynevezett forkolódásokra is. Ezen még nagyon gondolkoznom kell, mivel számomra úgy tűnik, hogy egy-egy új coin megjelenése is tulajdonképpen egy forkolódás. Ezen események bekövetkeztével vagy valamilyen komolyabb funkcióbeli változás (plusz funkció) lép életbe, vagy teljesen kettéválik a régi blockchain.
Ebben a tekintetben az arany kiemelkedése - a többi árucikk közül - is egy forknak fogható fel, mivel egy teljsen új funkció lépett életbe/keletkezett: a fizetési funkció, aztán a felhalmozási funkció lehetett még egy ilyen esemény. Bár az előbbi gondolatsor kicsit erőltetettnek tűnik, van még valami ami viszont a Bitcoin és a BitcoinCash történetére hasonlít: a sárga és a vörös arany esete. Érdekes, hogy a két a nemesfém előállítása, bányászata, stb. megegyezik. nincs külön kémiai vegyjel a kettőre, mindkettőt aranynak hívják, de mégis kevesebbet ér az egyik a másiknál. Itt is vélek felfedezni némi analógiát, mivel a két aranytípus értéke hasonló módon válhatott el egymástól.
Szeretném leszögezni, hogy a pénzelméletből vett analógiák keresése és ráhúzása a coin-világra, mindössze lehetséges szcenáriók felvázolására alkalmas. Nyilván nem akarom megjósolni a jövőt, mégis nagyon érdekesnek és kutatásra alkalmasnak találom a témát.
Illetve csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy láttunk már hasonlót ahhoz, ami eddig történt.
A következő fejezetben viszont egy olyan aspektusára világítok rá a coin világnak, amit eddig még sehol nem láttam leírva, vagy nem hallottam, ami azért érdekes, mert alapvetően rengette meg a pénzvilágot és még csak fel sem figyelt rá senki, hogy egy - gyakorlatilag középkor óta tartó - hagyományt, törvényt törölt el/szegett meg mindenki. Ismétlem: MINDENKI.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése